|
|
 |
|
|
Az előadások beosztása itt olvasható,
a prezentációk és hangfelvételek, valamint a 160 oldalas Konferencia
Kiadvány innen tölthetőek le.
Az elhangzotttt előadások kivonatai alább olvashatók.
Azt, hogy melyeket szerette volna mindenféleképpen meghallgatni,
a regisztráció során jelezhette mindenki a szervezők felé.
|
|
Bankós Péter: Ipari termék tervezés lehetőségei Linux operációs rendszeren
|
|
Bodnár Csaba: Digitális készpénzszerű fizetőeszközök
|
|
Czakó Krisztián: Virtuális szerverek alkalmazása a gyakorlatban
|
|
Deim Ágoston: Nyílt és zárt forrású rendszerek együttműködési lehetőségei
|
|
Dénes Pál: Java és a Linux -- Java fejlesztés Linuxon, Java alkalmazások Linuxon
|
|
Hajba Szilárd: ISDK - Information System Development Kit
|
|
Hargitai Zsolt (NOVELL): Hogyan tegyük biztonságosabbá Linux szerverünket?
|
|
Kadlecsik József: Postfilter
|
|
Karóczkai Krisztián: Párhuzamosan is könnyedén Linuxon
|
|
Légrádi Gábor -- Süveg Gábor: pkgsrc - Egységes szoftverkörnyezet használata
egymástól különböző rendszereken
|
|
Mátó Péter -- Zámbó Marcell: Hálózati sávszélességmenedzsment
|
|
Nagy Bence: Huhyphn -- elválasztás nem középiskolás fokon
|
|
Németh László: Magyar OpenOffice.org
|
|
Oláh Tamás: Kaspersky biztonsági megoldások Linux operációs rendszerre
|
|
Szalai Ferenc Attila: A ClusterGrid rendszer - avagy hogyan üzemeltessünk több, mint 1000
csomópontból álló Linux rendszereket
|
|
Tomka Gergely: Új csapdák, új esélyek
|
|
Tóth Csaba: A Gentoo Linuxról dióhéjban
|
|
Tőzsér Zoltán: Szoftvergazdálkodás (Software Asset Management) és a Linux
|
|
Az előadó neve:
|
Bankós Péter
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
pbankos at visteon dot com
|
|
Az előadás címe:
|
Ipari termék tervezés lehetőségei Linux operációs rendszeren
|
- A "CAD/CAM/CAE" lehetőségei Linux-on
- Kezdeti felvetés: Vannak-e és melyek a LINUX -on, ipari-termék tervezéshez jól használható gépészeti szoftvertermékek?
- Termék/Ipari termék/Ipari forma -> Terméktervezés és Linux?
- Napi munka Linux-on ->Gépipari terméktervezés is ?
- A felhasználó kérdései:
- Léteznek-e a (gép)ipari terméktervezést segítő szoftvertermékek
- CAD/CAM/CAE sw eszközök - Linux-ra?
- Melyek alkalmasak számomra a napi munkára?
- Hogyan válasszam ki a megfelelő szoftverterméket?
- Válaszok és megoldások
A kezdeti felvetésből és korábbi szakmai tapasztalatokból kiindulva született az ötlet, hogy 1. felmérjem, 2. elemezzem és 3. próbára tegyem (gyakorlati példán keresztül) a használati lehetőségét Linux operációs rendszeren működő gépészeti tervezőszoftvereknek.
Jelen dolgozat szerzője gépészmérnök, így elsősorban a felhasználó szemszögéből próbál választ adni a kezdeti - a dolgozat címében szereplő - felvetésre, miszerint:
"Vannak-e és melyek egy költségérzékeny kisvállalkozás vagy egyszemélyes tervezőiroda által is jól használható, LINUX -on futtatható az ipari-termék tervezéshez hatékony gépészeti szoftvertermékek."
|
|
Az előadó neve:
|
Bodnár Csaba
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
bocs at mclx dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Digitális készpénzszerű fizetőeszközök
|
Az internet egyre szélesebb körű használatával egyre inkább növekszik az igény a digitális fizetőeszközökre, különösen az olyanokra, amelyek a hagyományos készpénzhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, ahhoz hasonlóan viselkednek.
Az előadás az ilyen eszközök használatával ismertet meg minket, egy konkrét, nyílt forráskódú implementáción (https://sourceforge.net/projects/epoint) keresztül.
Tartalom:
- Miért nem halt még mindig ki a készpénz?
- A "digitális készpénz" előnyei
- A rendszer alkotóelemei
- Koncepcionális áttekintés
- Műveletek digitális fizetőeszközzel
- ePoint - egy nyílt forráskódú implementáció
|
|
Az előadó neve:
|
Czakó Krisztián
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
slapic at linux dot co dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Virtuális szerverek alkalmazása a gyakorlatban
|
A modern számítógépek az esetek többségében jóval nagyobb teljesítménnyel bírnak, mint amit egy-egy rájuk bízott feladat elvár. Egy hagyományos operációs rendszer azonban nem alkalmas arra, hogy több feladatot bízzunk rá, mivel nem biztosít kellő szeparációt a funkciók között.
Ennek köszönhető egy régi, jól bevált technológia újjáéledése a PC világában.
A nagygépeken már évtizedek óta alkalmazott és bevált virtualizációs technológia elérte a személyi számítógépek világát. Az elmúlt pár év fejlesztéseinek köszönhetően mára kiforrott, megbízható nyílt forráskódú megoldások tucatjával találkozhatunk, melyek képesek különböző szinteken biztonságos szeparációt nyújtani, ezzel valódi virtuális gépeket létrehozni.
Az előadás röviden bemutatja a legelterjedtebb nyílt forrású technológiákat, melyek képesek Linux szervert virtuálisan üzemeltetni, majd részletesen tárgyalja a Xen VMM rendszert.
A Xen a virtuális technológiák egy középútja. Valószínűleg ez a középút a sikerének a titka. Nem nyújt valódi PC emulációt, mint egyes kereskedelmi termékek, így az erőforrás felhasználása sem magas.
Viszont valódi virtualizációt nyújt, azaz minden virtuális gép saját egyedi kernelt képes futtatni, dedikált memóriája és diszkje van. Több, mint egy továbbfejlesztett chroot vagy jail: önálló kernelt futtat minden virtuális gép (legyen az Linux, FreeBSD vagy NetBSD).
Az előadás harmadik részében konkrét, gyakorlati alkalmazások bemutatására kerül sor. Bemutatom, hogyan alkalmazhatjuk a Xen technológiáját hálózatvédelmi feladatokra (tűzfal, tűzfalak üzemeltetése számos ethernet csatolóval, DMZ megvalósítása virtuális hálózatban) és független szerverek üzemeltetésére. Végül kitérek a virtuális szerverek mentésének kérdésére, valamint egy egyszerű megoldást is bemutatok nagyobb rendelkezésreállás biztosítására.
|
|
Az előadó neve:
|
Deim Ágoston
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
ago at lsc dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Nyílt és zárt forrású rendszerek együttműködési lehetőségei
|
Az előadás nem egy konkrét probléma megoldását mutatja be, helyette átfogó képet akar nyújtani az adminisztrátorok, felhasználók és a döntéshozók számára, milyen lehetőségeik vannak, ha zárt forrású rendszerek körében akarják bevezetni a nyílt forrású rendszereket. Az előadás megvizsgálja ennek ellentettjét is, mikor zárt forrású kliensrendszereket kell szabad szoftverek körébe integrálni.
Az ismertetett lehetőségek a következőkre térnek ki:
- Linux alapú szerverek és munkaállomások integrálása Microsoft alapú szerver és címtár környezetbe
- szabad szoftveres megoldások, felhasználói authentikáció és authorizáció, melyik megoldást szabad és melyiket nem ajánlott használni
- zárt forrású megoldások: milyen plusz lehetőségeket adnak a szabad szoftverekhez képest, mi az ami csak így érhető el, mikor van értelme - van-e egyátalán - beruházni, milyen előnyökkel illetve veszélyekkel járnak ezek a megoldások
- szabad szoftverek felügyeletének és kezelésének integrálási lehetőségei zárt forrású termékekkel
- Microsoft alapú rendszerek integrációja túlnyomórészt szabad szoftver alapú kiszolgálók körébe, mind szerver, mind kliens oldalon
- hol tart jelenleg a SAMBA projekt, milyen lehetőségeink vannak, hiányosságok, előnyök
- mi várható a jövőben a SAMBA projekttől, milyen út van kijelölve, új lehetőségek
- milyen szabad operációs rendszeren futó kereskedelmi megoldások érhetők el kereskedelmi kliensek integrálására:
lehetőségeik, előnyök, hátrányok
- szabad szoftverekkel történő rendszerfelügyelet lehetőségei és összehasonlítás a zárt rendszerekkel
- szabad operációs rendszeren futó kereskedelmi felügyeleti rendszerek
- Összefoglalás, jövőkép
|
|
Az előadó neve:
|
Dénes Pál
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
denespal at nir dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Java és a Linux -- Java fejlesztés Linuxon, Java alkalmazások Linuxon
|
Van-e értelme egyáltalán a Java és a Linux kapcsolatáról beszélni?
Hiszen a Java egyik fő előnyeként emlegetik kezdettől fogva, hogy platformfüggetlen: nem számít, hogy milyen operációs rendszert használunk. Talán mégis érdemes megnézni, hogy a Java és a Linux, valamint a szabad szoftverek világa milyen viszonyban van egymással, és mit jelent ez a gyakorlatban -- fejlesztők és felhasználók szempontjából.
- Röviden a Java-ról, mint platformról: egy külön világ a Unix és a Windows mellett?
- Platformfüggetlenség, ennek előnyei és hátrányai, kapcsolódási pontok az operációs rendszerrel.
- Java könyvtárak, API-k: a centralizált, "felülről" vagy konzorciumok által szabályozott rendszer előnyei és hátrányai.
- Fejlesztői eszközök: A hagyományos Unix-os fejlesztői környezet -- beleillik-e a Java? Make, Ant, Emacs, JDE, különböző IDE-k.
- A Java és a szabad szoftverek: licenc-kérdések, filozófiai/politikai viták.
- Szabad Java-implementációk: gcj, GNU classpath, alternatív JDK-k. Különbségek a fejlesztői táborok között.
- Vállalati rendszerek: mi van valójában az olyan túlmisztifikált fogalmak mögött, mint például: "vállalati szintű", "enterprise-grade", "skálázható"? Konkrét programozási, architekturális szempontok alapján mitől lesz valami "vállalati"? Érvényesek-e ezek a fogalmak egyáltalán kisvállalatok esetén, Magyarországon?
- Röviden a J2EE-ről, a Java "vállalati kiadásáról": a marketing-szövegek és a három-négybetűs rövidítések tömegében nem könnyű kiigazodni, de emiatt hiba lenne elvetni az egészet.
- Java a szerveroldalon: kapcsolat nem Java-komponensekkel (pl. Apache, adatbázisok).
- A nyílt forrású / szabad szoftverek térhódítása a vállalati piacon: érdekes megfigyelni, hogy hasonló folyamat zajlik az operációs rendszerek szintjén és a Java világában is.
- A "hivatalos" J2EE és a fizetős, zárt termékek nyílt forrású konkurensei: Hibernate, Spring, JBoss, Geronimo, Apache Jakarta projektek.
- Desktop: érdemes-e desktop alkalmazásokat Java-ban fejleszteni? Érdemes-e Linuxot használni desktop környezetnek?
- Példák a Java alkalmazására: Openoffice.org, Gnome, egy érdekes Java-desktop-integrációs projekt: a JDIC.
|
|
Az előadó neve:
|
Hajba Szilárd
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
szilu at symbion dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
ISDK - Information System Development Kit
|
Egy GPL/LGPL licencelésű fejlesztőrendszer információs rendszerek készítéséhez UNIX platformra.
Történelem:
1997-98-ban fogalmazódott meg a gondolat, hogy belefogjunk egy Linux alatti integrált vállalatirányítási rendszer fejlesztésébe.
Nagyon speciális igényeket fogalmaztunk meg magunknak, melyekhez nem találtunk számunkra megfelelő fejlesztőrendszert, ezért döntöttünk egy saját kidolgozása mellett. Mivel nem volt különösebb okunk az ellenkezőjére, ezért a fejlesztőrendszer már a kezdetektől szabadon hozzáférhető volt GPL/LGPL licencelés alatt.
Fejlesztési eszközök:
- GNU eszközökre épül (vim, gcc, make, gdb).
- ecpp: EC preprocesszor. Jelenleg ajánlott fejlesztő nyelv az EC/ECC, ami egy sajat C-bővítés
- Megkönnyíti az ISDK Object Registry használatát
- Standard C-hez kivétel kezelés
- dbdiff: Struktúra-módosítások átvezetése az SQL adatbázison.
- ec2man, ec2html: Beágyazott dokumentáció fordító
- ectags, fmltags, sqltags: tag-fájl generátor
- esqlpp: SQL preprocesszor
A rendszer feladatai, felépítése (példákon keresztül):
- Cserélhető felhasználói interfész (pl. grafikus, szöveges)
- Formleíró nyelv (FML)
- Object registry
- Adatbázis kapcsolat
- Browse alrendszer
- Kifejezés kiértékelő
- Report generátor
- ISDK nyomtató filter
- Alacsony szintű műveletek (ISDK-kernel, SSCL)
- Több, egymásra épülő szintű paraméter kezelés
- Hierarchikus jogosultsági rendszer
Jövőbeni fejlesztési irányok, bekapcsolódási lehetőségek.
- Browse NG
- Kifinomultabb plugin támogatás (megjelenítés, adatbázis motor)
- Más nyelvek támogatása (ruby/python/...)
- Új report generátor
|
|
Az előadó neve:
|
Hargitai Zsolt (NOVELL)
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
|
|
Az előadás címe:
|
Hogyan tegyük biztonságosabbá Linux szerverünket?
|
Az előadás során az alábbi témaköröket fogjuk áttekinteni:
- Általános biztonsági ajánlások
A reaktív és proaktív védekezés eszközei, biztonsági tanúsítványok szerepe, értelme
- Biztonságos rendszerek építése
A két legfontosabb technológia a SElinux és az AppArmor áttekintése, összehasonlítása
- Az AppArmor technológia részletes bemutatása
A lite és a teljes verzió összehasonlítása, beépített profilok használata, sajátok készítése
|
|
Az előadó neve:
|
Kadlecsik József
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
kadlec at blackhole dot kfki dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Postfilter
|
A Postfilter egy a Postfix levelezőrendszerre támaszkodó spamszűrő rendszer.
Legfőbb sajátossága, hogy nem mintakereséssel vagy szöveg-analízissel, hanem SMTP szinten végzi a kéretlen levelek kiszűrését. Támogatja a szokványos SMTP szintű szűrési lehetűségeket, mint a szintaktikai és DNS ellenőrzések, RBL/RHSBL listák, helyi fehér és fekete listák, szürke lista (greylisting), valamint a humán feladóknak az automatáktól való szétválasztását Captcha segítségével.
A felhasználók egyénileg állíthatják be saját spamszűrési preferenciáikat és saját kivétel-listákat tarthatnak fenn.
Bármikor létrehozhatnak ideiglenes E-mail címeket, amelyekre szintén egyedi szűréseket állíthatnak be (pl. webes regisztrációs oldalak számára, levelezési listákhoz, stb). A felhasználó a levelezési stílusához igazított beállításokkal lényegében kéretlen levelek nélküli levélforgalomhoz juthat el.
|
|
Az előadó neve:
|
Karóczkai Krisztián
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
krisztian dot karoczkai at sztaki dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Párhuzamosan is könnyedén Linuxon
|
Mi történik akkor amikor az embernek egy probléma megoldása során olyan számítási igényei vannak amelyeket nem képes belátható időn belül néhány PC megoldani?
Ekkor megvizsgálja jobban az adott számítási feladatot és keres bennük párhuzamosítandó részeket. Ha ezekből megfelelően sok akad (szokott) akkor ideális esetben fog több száz vagy ezer gépet és kiépít egy Gridet.
Az előadás során bemutatásra kerülnek ilyen Grides rendszerek, azok kialakításával a szükséges szoftverek konfigurálásával. Bemutatásra kerülnek monitorozó, és terheléselosztó technikák. Kiderül mi a különbség egy párhuzamos és egy hagyományos alkalmazás között.
Egy mintaalkalmazáson keresztül a hallgatóság a fejlesztés kezdetétől végigkövetheti az eseményeket a kiszámított eredmény eléréséig. Ezek a folyamatok elvégezhetők manuálisan is, de sokat segíthet egy Linux platformon kialakított Gridportal.
Egy ilyen portál az MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutató Laboratóriuma által készített P-Grade Portal melynek használatával egy a Gridhez nem értő átlag felhasználó is könnyedén tudja munkafolyamatait összeállítani, managelni és monitorozni.
|
|
Az előadó neve:
|
Légrádi Gábor -- Süveg Gábor
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
legradi dot gabor at nik dot bmf dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
pkgsrc - Egységes szoftverkörnyezet használata
egymástól különböző rendszereken
|
Az előadás bemutatja a "pkgsrc" projektet, amelynek kitűzött célja volt egy egységes -- főképpen alkalmazói programokból álló -- szoftverkörnyezet létrehozása különböző platformokon.
Ez a projekt a NetBSD rendszert segítendő fejlődött ki, azzal a céllal, hogy a NetBSD által támogatott -- jelenleg több mint 50 -- platform egységes módon kezelhető szoftvertelepítési és szoftverkarbantartási eszköze legyen.
A projekt sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint az tény, hogy a NetBSD mellett napjainkban már számos más rendszeren is használható, úgymint: Darwin, DragonflyBSD, FreeBSD, Interix (Windows 2000, Windows 2003), Irix, Linux (!!!), OpenBSD, Solaris, Tru64 (Digital UNIX/OSF1).
Az elődás ismerteti a pkgsrc rendszer használatát, valamint a hozzákapcsolódó egyéb fejlesztéseket is, mint amilyen például a pkgsrc-wip ("work-in-progress").
|
|
Az előadó neve:
|
Mátó Péter -- Zámbó Marcell
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
atya at andrews dot hu, lilo at andrews dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Hálózati sávszélességmenedzsment
|
Alcím: Kicsi azért jusson nekem is!
Ki ne ismerné az érzést, mikor egy letöltés annyira leterheli a hálózatot, hogy semmi mást nem lehet mellette csinálni? Állandó nyűg ez kis és nagy hálózatokon egyaránt. Az otthoni gépen szaggat az IP telefon, mert a gyerek a saját gépén éppen hálózaton játszik, és megeszi a családi ADSL vonal sávszélességét? A céges hálózaton nem tudnak közlekedni a fontos üzleti levelek, mert túl sok felhasználó akar egyszerre autós filmeket letölteni?
Nem túl közismert, de van megoldás. És nem is ördöngősség. A Linux rendszermagnak mindig is erőssége volt a modern hálózati technológiák támogatása. Nagyon régóta elérhető többféle sávszélességmenedzsment rendszer, melyek segítségével és némi hozzáértéssel pontosan szabályozhatjuk a gép hálózati kártyáin áramló adatforgalmat. Az előadásból a hallgatóság megismerheti az interneten használt szállító protokollok néhány, a sávszélesség szabályozásának szempontjából fontos sajátosságát.
Egyszerű példákon keresztül bemutatjuk, hogyan lehet egy asztali gépen bizonyos hálózati forgalmakat behatárolni, végül az előadás utolsó részében egy összetettebb, tűzfalakon vagy otthoni kijáraton is használható megoldást mutatunk be.
A fontosabb címszavak:
hálózat, sávszélesség, sávszélesség menedzsment, TCP, TCP ablak, ICMP, hálózati forgalom, csomagszűrő, hálózati csomag, sávszélesség osztályok, hálózati csatoló, várakozási sorok, csomag osztályzás, prioritás, sorbaállítási módszerek, mangle tábla, szabályrendszer, tűzfal, iptables, súlyozás
És amiket nemigen lehet magyarra fordítani:
ingress, egress, burst, mark, routing, router, throughput, overhead
|
|
Az előadó neve:
|
Nagy Bence
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
nagybence at tipogral dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Huhyphn -- elválasztás nem középiskolás fokon
|
A Huhyphn projekt magyar elválasztást tesz lehetővé TeX-ben, OpenOffice.org-ban, Scribus-ban és valamennyi LibHnj-t használó programban. A Szószablya projekt eredményeinek felhasználásával készült elválasztásiminta-gyűjtemény az eddigi megoldásoknál jóval megbízhatóbban használható a fenti programokkal. A Huhyphn új verziója már az Osiris Helyesírás című kötetének anyagával is kompatibilis.
Az Huhyphn fontosságát az adja, hogy magyar szövegekben elengedhetetlen az elválasztások használata. Nyelvünk agglutináló, vagyis az egyes toldalékokat a szavak végéhez illeszti, ezzel megnövelve annak hosszát.
Mivel a sorkizárás általános módja a szóközök méretének enyhe mértékű változtatása, hosszú szavak esetén túlságosan is megnövekednének azok, egészségtelen szövegképet eredményezve.
Az előadás bemutatja a Huhyphn történetét, fejlesztésének menetét, telepítését, használatát.
|
|
Az előadó neve:
|
Németh László
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
nemethl at gyorsposta dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Magyar OpenOffice.org
|
Az OpenOffice.org irodai programcsomagnak kulcsszerepe van a nyitott dokumentációs szabványok és nyílt forráskód (többek között a GNU Linux) terjedésében.
2005 szeptemberében a hazai fejlesztésű Hunspell helyesírás-ellenőrző hivatalosan is bekerül az OpenOffice.org forráskódjába, azzal a céllal, hogy az OpenOffice.org alapértelmezett helyesírás-ellenőrzője legyen. Ennek hátteréről és a folytatásról szeretnék beszélni a nyílt forráskódú magyar fejlesztések, vagy csak egyszerűen a magyar sikerek után érdeklődőknek.
|
|
Az előadó neve:
|
Oláh Tamás
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
|
|
Az előadás címe:
|
Kaspersky biztonsági megoldások Linux operációs rendszerre
|
A Kaspersky Labs a Linux alapú adatbiztonsági megoldások nagy múltú szakértője. Az előadásban általános információkat hallhatnak a gyártóról, valamint előzetest kapnak a bemutatásra kerülő Anti-Vírus termékekről.
|
|
Az előadó neve:
|
Szalai Ferenc Attila
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
szferi at niif dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
A ClusterGrid rendszer - avagy hogyan üzemeltessünk több, mint 1000
csomópontból álló Linux rendszereket
|
Az előadásban bemutatjuk az NIIF Iroda által üzemeltetett jelenleg több mint 1000 csomópontot tartalmazó ClusterGrid rendszert.
A ClusterGrid rendszert 2002-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az akadémiai intézményekben (egyetemek, főiskolák, közgyűjtemények) szabadon heverő számítási kapacitásokat egy egységes rendszerbe összefogja. A rendszer az akadémiai közösség számára szabadon elérhető elosztott számítási és tárolási kapacitást nyújt. Jelenleg is számos műszaki tudományos kutatáshoz kapcsolódó projekt is futtat feladatokat a rendszeren.
A ClusterGrid rendszer GNU/Debian Linux alapokon nyugszik. Jelenleg több mint 25 intézményben egyenként összeállított 20-100 csomópontot tartalmazó klaszterekből tevődik össze. Az előadásban bemutatjuk azokat a hálózati technológiákat (.1q VLAN, MPLS VPN stb), vékony kliens megoldásokat, rendszermonitorozásra és esemény kezelésre használt eszközöket, valamint az egyéb napi üzemeltetéssel kapcsolatos fogásokat.
Előadásunk célja, hogy rámutassunk, hogy az a Linux alapú elosztott architektúrával egy jól skálázható országos méretű rendszert lehet könnyen összeállítani és üzemeltetni. Röviden kitérünk arra, is, hogy a felhasználók milyen feladatokat, hogyan tudnak a rendszer alatt futtatni.
|
|
Az előadó neve:
|
Tomka Gergely
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
gergely at tomka dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Új csapdák, új esélyek
|
A szabad szoftverek elérkeztek arra a szintre, amikor technikai kiválóságukat már nem lehet komolyan kétségbevonni. Ilyenkor kerültek elő a szabad szoftveres közösségnek új, de a céges jogi világban régóta használt eszközök - alaptalan, agresszív perek, félelemkeltés, marketingtrükkök. A közösség fölvette a harcot, változatos eszközökkel.
Ezeknek egy része teljesen hagyományos, és leginkább a közösségel együttműködő cégek vetik be, egy része új, és felvillanyozó.
Ezekről a kihívásokról, és a rájuk adott szabad szoftveres válaszokról tartanék rövid tájékoztatót azoknak, akik szeretnének felkészülni arra a pillanatra, amikor ezek a történések begyűrűznek Magyarországra is.
|
|
Az előadó neve:
|
Tóth Csaba
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
tsabi at tsabi dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
A Gentoo Linuxról dióhéjban
|
A Gentoo Linux napjaink egyik legfurább linux disztribúciója.
Azt regélik róla, hogy csak a vérprofi linux guruk használják, de ők annyira megvannak vele elégedve, hogy nem is akarnak másról hallani.
Mások azt mondják a leggyorsabb linux amit valaha is láttak. Megint mások nem értik, és ezért idegenkednek tőle. Vannak, akik ezt használják a szerverükön, a notebookjukon, a PDA-jukon, a telefonjukban, a kocsijukban és a riasztójukban is. Igaz lehet mindez?
Előadásomban egy nagyon rövid, ámde remélem tág látókörű ismertetést szeretnék adni eme nagyszerű linux disztribúcióról, mely előfutára lehet akár egy nagy szerelemnek is. Nem fogunk telepíteni, és nem fogunk manuálokat olvasgatni, ám aki velem tart egészen biztosan képes lesz (a telepítési segédlet alapján) feltelepíteni, majd későbbiekben megelégedetten használni ezt a nagyszerű linuxot.
Mely témákat fogok érinteni:
- A Gentoo Linux története, filozófiája - filozófia, fontos, emiatt is olyan népszerű
- Mért is olyan népszerű? - persze vannak itt még más tényezők is a filozófián túl
- Tipikus felhasználási területe - lelövöm a poént előre, ilyen nincs neki, ezt a linuxot bárhol lehet használni, bárhova való
- Telepítési és beállítási tippek kezdőknek, hogy könnyebbek legyenek
azok a bizonyos első lépések - de azért nem fogunk továbbra sem telepíteni sem manuálokat olvasni - Hogyan jussunk segítséghez? - a Debian is csak vágyakozik olyan támogatás után mint amilyet a Gentoo Linux már ma a magáénak tudhat
|
|
Az előadó neve:
|
Tőzsér Zoltán
|
Lap_tetejére
|
E-mail címe:
|
zoltant at swoffice dot datanet dot hu
|
|
Az előadás címe:
|
Szoftvergazdálkodás (Software Asset Management) és a Linux
|
Az elmúlt években felerősödött Linux-térnyerés a jövőben feltehetően még inkább fokozódik. Ez a folyamat új kihívások elé állítja, ugyanakkor izgalmas új lehetőségekhez juttatja főleg a nagyobb szervezeteket.
Az előadás célja bemutatni és ismertetni a fenti helyzetből fakadó gyakorlati kérdéseket, felhasználói és NEM BSA oldalról.
Az előadásban kiemelt hangsúlyt kapnának:
- A Linux szerepe és hatása a megváltozott/változó környezetben,
- A szervezetek lehetőségei és kötelezettségei a Linux-os környezetben
- A szoftvernyilvántartás problematikája, különös tekintettel a szoftverek dinamizmusára, állandó változására
- A munkát segítő szoftverek rövid listája, ismertetése
- Szerzői-jogi kérdések különös tekintettel a Linux környezetre
- A BSA szerepe a megváltozott körülmények között
- A fehérgalléros bűnözés veszélyei
- Példák, esettanulmányok
|
|
|
|
|
